Dr. Mándoky Kongur István, nyelvész, a kun nyelv kutatója

Név:

Dr. Mándoky Kongur István

Születési idő:

1944-1992

Foglalkozás:

nyelvész, a kun nyelv kutatója

1944. február 10-én született Karcagon. Elemi és középiskoláit Karcagon végezte, a helybeli mezőgazdasági technikumban tett érettségi vizsgát. Már a középiskola első éveiben kitűnt a nyelvek iránti fogékonysága. Kiválóan megtanult oroszul, de a török nyelvek iránt is különös vonzalmat érzett. Első török nyelvkönyvét a Györffy István Múzeum igazgatójától, Szűcs Sándortól kapta. Az élő nyelv tanulmányozására kiváló lehetőséget kínált a kunmadarasi orosz laktanya, ahol a kazak, kirgiz, krími, kazáni tatár, karacsáj nyelvet közvetlenül gyakorolhatta. Ezt követően a budapesti egyetemre ment. Itt Németh Gyula professzor volt a tanára. A mesterétől kapott útravaló meghatározó élmény volt élete végéig. 1963-1968 között volt az ELTE hallgatója. A kun nyelvemlékek kutatását már egyetemi évei alatt elkezdte és folytatta a tanulmányai befejezése után is.
Az egyetem befejezését követően az Országos Széchényi Könyvtár, majd a Kőrösi Csoma Társaság munkatársa volt, 1970-től pedig az MTA Belső-Ázsiai Kutatócsoportjában dolgozott. Hitte, hogy a Kelet felől érkezett magyarság összekötő kapocs Kelet és a Nyugat között.
A turkológián kívül a honfoglalás előtti török-magyar kapcsolatok, a magyar őstörténet foglalkoztatta. Több írása szól a török eredetű régi szavaink megfejtéséről. 1965-től évente járt gyűjteni a Romániában és Bulgáriában élő tatárokhoz. A nyelvükkel, történetükkel és néprajzukkal való foglalkozás számos adattal gazdagította a tudományt.
Ezután közép-ázsiai kutatások következtek. Lehetősége volt Baskíriában és a volgai tatárok között is kutatni. Élénken foglalkoztatta a baskír-magyar törzsnevek kérdése. A két nép rokonságának emlékét a baskírok eredetmondái is megőrizték. Kutatásai során felkereste a Mongóliában élő kisebbségeket is. Gyűjtötte a kazakok és a tuvák nyelvét, szokásaikat, népköltészetüket. Gyűjtéseit rendszeresen közzétette a Jászkunságban, néha álnéven, Bektur András néven.
1981-ben készült el "A kun nyelv magyarországi emlékei" című kandidátusi disszertációja, amely addigi kutatásainak fontosabb eredményeit tartalmazza, de még korántsem teljes összefoglalója a hazai kun nyelvemlékeknek. Mándoky korai halála miatt disszertációja 1993-ban posztumusz jelent meg. Tartalmazza a "Kun Miatyánk" szövegváltozatait is.
Mándoky Kongur István halála 1992. augusztus 22-én következett be. A kengszai temetőben pihen.
Szülővárosa emlékművet állíttatott neki, Györfi Sándor szobrászművész domborművét, amely a Györffy István Nagykun Múzeum mögött található. Karcag a "Keleti örökségünk" című könyvsorozat megjelentetésével tiszteleg emlékének.

 

Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek. A sütik használatát bármikor letilthatja! Adatkezelési tájékoztatónk.